Onnantól, hogy valakinek kisbabája születik az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés lesz az életében, hogy: “És hogy alszik a baba?”

Az első gyermekünkkel rendkívül szerencsések voltunk, már 3 hónaposan szinte átaludta az éjszakát és a mai napig (szeptemberben iskolába megy 🥹) szépen és nyugodtan alszik. A feltett kérdésre ezért mindig mosolyogva válaszoltunk és büszkék voltunk magunkra, hogy milyen szuper kislányunk van.

Aztán megszületett a kisfiúnk. Mindent pontosan ugyanúgy csináltunk nála is, saját szoba, esti rutin… De teltek a hetek, hónapok és nem igazán aludt egyben többet, mint 3-4 óra. Volt sokszor, hogy akár 7-8 alkalommal is ébredt egy éjszaka alatt. Mindenki nyugtatott minket, hogy a kisfiúk mások, biztos jön a foga, biztos a mozgásfejlődés, de majd ha 2 éves lesz, na majd akkor alszik szépen. Kipróbáltunk mindent, evés-nem evés, különalvás, együttalvás, nappali rövidebb vagy hosszabb alvás, kevesebb vagy több napközbeni program, korábban vagy később fektetés… Lassan négy éves, most meseolvasás után megkérem, hogy ma szépen kérem, aludjon reggelig a szobájában, erre kacéran mosolyogva közli, hogy “anya, én úgyis már éjjel átjövök” 😜. És imádom úgy ahogy van, akkor is amikor jön és hozzám bújik, de ha valaki megkérdezi hogy alszik… Általában csak nevetek.

Sajnos be kell látnunk, bárki bármit is mond, a népi bölcsességek vagy azok a tanácsok amit más szülők adnak, nem mindig fognak a saját gyerekünk esetében beválni.

De nézzük, milyen tanácsok is a leggyakoribbak?

“Biztosan éhes, azért ébred.” Tény, hogy az újszülött gyomra kicsi, de ezer másik indok lehet amiért felébred: pelenkacserére van szüksége, ölelésre vágyik, kiesett a cumi, fogzik, fázik vagy melege van… Nem biztos, hogy az alvás előtti etetés vagy megtömés elősegíti a nyugodt alvást.

“Napközben világos szobában kell altatni, hogy megtanulja mikor van nappal és mikor éjszaka.” Az újszülöttnek valószínüleg még nem számít mikor van nappal és mikor éjszaka, akkor alszik amikor fáradt. De a nyolc hetesnél nagyobb babákra már igaz lehet, hogy mivel a sötétség elősegíti a melatonin alváshormon felszabadulását, ezért a sötétben vagy félhomályban könnyebben megnyugszanak.

“Ha szeretnénk, hogy reggel tovább aludjon a baba, este később kell letenni.” Sok szülő örülne ennek – főleg hétvégén, de sajnos a gyerekek nem a lefekvéstől számítják az ébredés pillanatát, hanem a belső bioritmusuk alapján kelnek. Mivel a belső órát nem tudjuk állítani, érdemes kerülni a “túlhúzást”, hiszen akkor este és reggel is nyűgös lehet.

“Nem baj, ha sírva alszik el, majd megszokja.” Ezek a tanácsok nem csak rendkívül elavultak, de mostanra már bizonyítottan károsak is. A csecsemők okkal sírnak és ilyenkor vigasztalása szorulnak, hogy megtanulják a szüleik ott vannak nekik és megbízhatnak bennük.

“A babák csendes szobában alszanak a legjobban”. A néma csend teljesen természetellenes a babának, hiszen az anya pocakjában is folyamatos zajhatások érték. Gondoljunk csak bele milyen gyorsan elalszanak a csecsemők autóban, ahol folyamatos ún. “fehér zaj” éri őket.

“Aludnod kell, amikor a baba alszik.” Ez jó ötletnek tűnik, de ilyenkor tud az édesanya rendet rakni, mosni, főzni, esetleg a nagytestvérrel játszani. Illetve a nagyon rövid szunyókálások egy felnőtt számára nem feltétlenül annyira pihentető,  mint egy egybefüggő alvás.

“Ha a babát nappal ébren tartjuk, éjjel jobban alszik.” Jó lenne, de mi épp ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Egy túlhúzott, fáradt baba nem képes nyugodtan, mélyen aludni, inkább nyűgös, kezelhetetlen és sokkal nehezebb elaltatni is már.